2017. augusztus 2., szerda

2017. 07. 16.-07.28.

Azon kapom magam, h egy csomó fotós napról még nem is emlékeztem meg és már üzekedésben járunk...
Elöljáróban annyit, h sokat mentem ki júliusban, így a környező bakokat meg tudtam figyelni. Kerestem egy jó helyet, ahol a modern kultúra mellett gyepek és vadvirágos rétek is vannak. Leskelődtem, üldögéltem és feltérképeztem a patások mozgását.
Érdekes módon üzekedést már egész hamar(hónap közepén)tapasztaltam, de ez korántsem jelenti azt, h ugrik is a bak, amikor én szeretném.
Nem is mentem ki hajnalokon, inkább az esti órákra koncentráltam. Ez a gyakorlatban fél 7 körüli kezdést és kilenc körüli befejezést jelentett. Jól éreztem magam ezeken a balzsamos nyárestéken.
Nagy csönd a határban, millió rovar táncol az ellenfényben, növendékfecskék tömegesen cikáznak a kaszálórétek fölött, seregélyhad húz a nádas felé...én meg egy bála mellé ülve, vagy árnyas bokor tövében várom az őzek kilépését a napraforgó-kukorica adta biztonságból.
Ezekből a fotós napokból emelek most ki néhány jelenetet.
............
............
Egy erdősáv mellett sétálok...
Fiatal suta lép ki elém, nyomában vörös bakkal...
Lalapulok gyorsan és várok...a bak felém legel, nem fújok semmit...
Jól megnézett és ahogy jött, úgy legelt vissza az erdősávig...a sutára rá se hederített.
Átlépek a fasor másik oldalára...fiatal bak téblábol a tarlón...ráhívok...lépdel pár tétovát a hang felé, de tele a gatyája, nem is piszkálom tovább.
Július 17-én járunk.
Nagy gyepen cserkelek...
Őzek lépnek elő mindenfelől...várok, h mi történik....erre a távolban rohanó párosra leszek figyelmes...
Hohó...hajtja a bak a sutát és pontosan felém...
Egész jó távolságban húznak el mellettem...nagy élmény volt.
A rét túlsó felén egy másik páros jelenik meg.
Bálák takarásában megközelítem őket.
Látszik, h a sutát még nem érdekli a bak, de az már a közelében marad.
A suta lefekszik én meg ráhívok a bakra...szépen be is jön, bár látom rajta, h inkább kíváncsi, mintsem elborult...

A következő helyemre már napnyugta után értem.
Pár halk strófa után kölyökbak óvatoskodik elő a kukoricából.
600-zal vágatlanul tudok portrézni...

Másnap magamhoz édesgetek egy növendékrókát...
Majd átsétálok egy nagy tábla lucerna mellé...fotóztam itt nagy bakot anno...mindig elöntenek az emlékek ilyenkor. Pár napja, óvatlanul érkeztem és már kint volt egy bak, amit így elzavartam.
Nem tudtam jól megnézni, de annyi bizonyos, h mutatós példány.
Befészkelem magam a gazba és várok.
Tudom, h jönni fog...úgyis végigjárja a területét...
20:30-kor érkezett...
Jár erre a táblára egy jóval öregebb agancsos...
Óvatosan közlekedik és a szürkület jó barátja. Őt is megvártam..
Ez egy igen koros bak, úgy gondolom..
Azóta kijött kicsit korábban is, meg máshol is találkoztunk de a véleményem nem változott azóta sem. Vén róka...
Volt, h majdnem nekem repült egy barna rétihéja...
Július 22-én ismét heves szerelmi kergetőzésnek lettem tanúja...
Most próbáltam a mozgás dinamikáját  megragadni...
Érdekes ez a felemás bak... a második a területen...
Voltam más területeken is...csupa jó helyen...mégis alig volt mozgás.
Egyszer ugrott be egy fiatal, de inkább meglepett volt ő is...szerintem csak szimplán felébresztettem...
Viszont mutatok egy igazi kölyökbakot, bizony ő még barkában volt...
Folyt. köv...
Ez kb a történések fele volt...
Lesz még szó a nagy bakról és egyéb érdekességekről...érdemes lesz visszanézni valamikor.



2017. július 17., hétfő

2017. 06. 26-07. 04.

A szalakóták megfigyelése közben más témák is adódtak azért.
Az őzek egyre jobban mocorognak, csellengő kis rókák jelennek meg a tarlókon, nagy gázlók fésülik át a réteket.
Nem lenne igazságos, ha ezek a jelenetek nem kerülnének a blogba.
Például egy fecskepár az udvarunkon nevelgeti egyetlen fiókáját...
Aztán a gabona levágásával a mezei nyulak mindenfelé láthatóvá váltak...
Az őzek mindig palettán vannak...
A bakok tartalékolnak...:)
Voltak érdekes dolgok a szalakótás les előtt is...
A kedvencem egy pockozó vörösgém volt, akivel több alkalommal is összeakadtam esti fotózásokon.
Szóval így telnek a nyári napnyugták...sok leskelődés, viszonylag kevés fotóval...
A patásokat már feltérképeztem a környéken...a következő poszt a bakokról fog szólni...

2017. július 4., kedd

2017. 06. 23- 30.

Eltűntem kicsit....
Vártam....
Vártam, h kikeljenek a kisszalák...
Közben kijutottam végre egy parlagi sas gyűrűzésre...nagy élmény volt.
Vissza a szalákhoz....
Voltam kint néhány üreset....madár ki-madár be...semmi romantika, semmi gurgulázás...csak váltás...
Közben a napok forró afrikai széltől lettek egyre melegebbek...
Ez azért jó hír, mert a langyosabb hajnalokkal a felnőtt madarak hamarabb kezdenek vadászni, így van esély, h a legjobb fényekben érkeznek az ágakra...
Biztos voltam benne, h fiókák vannak már...kezdődhetett végre a fotózás...
És hogy mi ilyenkor a napirend???
~3:30 ágyból ki
~4:00 lesbe be
~4:40 érkeznek a madarak ellenőrzésre
~5:00 kezdődik az etetés
~7:30 lesből ki
Az elmúlt években sok olyan képet tudtam fotózni, amire rég vágytam...
Most tudományosabb oldalról közelítem meg a témát....
A táplálékbázis nagyon érdekel...miket esznek?Hogyan változik ez az időjárás változásával, a fiókák növekedéséve?Milyen időközönként érkeznek a fiókákhoz?Mikor kezdik és fejezik be az etetést?stb...
Általában a hőmérséklettől függ az etetés kezdete...amennyiben langyos a hajnal és az ízeltlábúak korán elindulnak a páros hamar megérkezik. Halk korrogás, a fiókák válaszolnak és már kapják is a kaját. Volt, h 15 fok alá esett az éjjeli hőmérséklet és máris késtek egy órát az első falatokkal.
Itt a legkorábbi érkezés...4:43...a hím jött egy tücsökkel...
Egyébként mezei tücsköt(Gryllus campestris) nem hoztak olyan gyakran...3x láttam mindösszesen...mindig a hím..
Érdekes a nemek szerinti táplálékfajok felosztása...
A tojó az esetek 90 %-ban zöld lombszöcskével(Tettigonia viridissima)
etet...ez leginkább abból adódhat, h ő vadászik a fasoron, a hím jellemzően a pusztagyepen aktív, ahol nem találkozik ezzel a fajjal.
A hím slágerzsákmánya a butabogár volt(Pentodon idiota). Sokszor hozta, ennek ellenére jóval változatosabb palettát mutatott be társánál....
Itt a hím butabogárral érkezik...
Másik specialitása a szongáriai cselőpok (Lycosa singoriensis) vadászata volt...
A tojótól csak egyszer láttam ezt a fajt.
Volt még a tojótól aranyos rózsabogár(Cetonia aurata)...
És valami báb...
Esős nap is akadt a fotós maratonban...ilyenkor sokáig kint maradok...szeretem a szórt fényt.
A levegő lehűlt, alig tudtak vadászni a madarak...
A hím az ízeltlábúakról áttért egy nedvességet kedvelő állatra...a csigára...
A megviselt tojó ezen a napon, délután, csak az eső elálltával hozott táplálékot egy butabogár személyében...
A hűvös nap nagy meglepetését a hím okozta, mikor egy mezei pocokkal(Mikrotus arvalis) huppant az ágra...nagyon örültem neki...
Nagyritkán a szülők egyszerre érkeztek zsákmánnyal...a kis tumultust általában a tojó oldotta meg és megelőzte a hímet a beadással...
A két fotó annyira jellemző volt...a hím mindkétszer más zsákmánnyal, a tojó marad a lombszöcskénél.
A megfigyelésekhez tartozik, h egy alkalommal megjelent egy fémgyűrűs madár az odúnál, egy tojó..
Egy színes gyűrűs madár több alkalommal benézett nagy riadalmat okozva ezzel a költőpárnál. . Azóta kiderült, h a Borsodi- mezőségen gyűrűzték őt is és most 3. éves. Legutóbb pedig egy jelzés nélküli hím töltött 10 percet az odú közelében. Ekkor készült ez a videó a hím reakciójáról....
Íme a jelenet....
Szóval zajlik az élet szalakótáéknál,
én meg lassan a lesben alszok...