2015. 05. 09.

Ott hagytam abba, hogy a délelőtti remek forgalom indokolttá tette a délutáni lesezést is....
5 körül foglaltam el a lest...
Meleg van  a ponyva alatt...mindenféle rovar cikázik az ellenfényben...teljesen nyári naputókat idéz ez a miliő...
Talán el is szenderedek...
Halk gágogás billent ki sziesztámból...nem lehet ekkora mákom....:)
Lassan kilesek a kémlelőn....jönnek a ludak....ismét...
Kezdődik a fürdőzés...

Amit mindig tollsimogatás követ...

És amire a legjobban várok....a csapkodás....ez olyan , mint mikor az ember megpörget valami rongyot a feje fölött...de jó gyorsan...testes hangja van...

Azta...micsoda madarak ezek a nyári ludak...
Jó nézni, ahogy halk hangokkal kommunikálnak...szoros kapcsolatban él egy ilyen család...
A felnőttek figyelmesek....minden apróságtól védik a libákat....
Olyan közel vannak, hogy kb ha gyorsan kipattannék a lesből, meg tudnám őket fogni...

Tompul a gágogás....a szárnyasokat elviszi előlem az áramlat...ismét csend lesz...
A hajnali kelések rendesen le tudják meríteni energiakészleteim...észre sem veszem ahogy leragad a szemem...
Goromba nádirigó töri össze békés pihenésem...
Tudjátok....kara...kara...kit...kit...kit......mindez fél méterről...
Kinézek....
A fények kellően laposak, szinte osonnak a nádszegély felett...
Üres a víz...
Már fordulnék vissza, de egy  halk csippantás megállásra késztet...
Jobbra tekeredek...
El sem hiszem....3 kisliba napozik az uszadékfán...

Mama-papa sehol, csak ez a 3 fióka, akik ráadásul elég kicsik még az önálló élethez...
Akárhogy kémlelek...felnőtt madárnak színét sem látom...
Mondanom sem kell...millió fotó készül róluk, de igazán kedvemre való nem lett köztük...
Az utolsó ellenfényes perceket a billegetőcankó sajátítja ki...stabil vendég a nagy víz ellenére is...

Erősen szürkül mire kitolatok a ponyva alól...nincs mese...hajnalban jönni kell!!!!
......
......
Kemény volt felkelni...most tényleg úgy voltam lenyomom a vekkert és alszok....nem voltam túl lelkes....
Borús napot ígértek a műholdak, szóval tényleg csak egy hajszálon múlt, hogy a meleg takarót ne cseréljem nyirkos mellcsizmára...
De valamiért mégis felkeltem...valamiért mindig rávesszük magunkat...várjuk a csodát....
Ha már ennyire fáradt vagyok alszom egy fél órácskát...legalább világosabb lesz
...de valami mocorog a fán...sőt ketten mocorognak...cankók...

Ezek úgy 2,5 mp-es záridővel készültek...:)
Küzdök még egy kicsit...nem akarok elaludni...mégis szürkegém krákogása ráz fel...

Kivilágosodott...
Vízityúk keresgél a nád mellett...

A mélyebb víz megint kihalt...de nem is arra fordul a lencsém...
A pelyheseket várom...
Mintha a távoli növényzetben mozgás lenne...
Hohóóó...erre kavarnak a kislibák...a tegnapi három....a nagyok sehol???
Alig várják, hogy kimásszanak kicsit száradni, meg pihenni...
Nincs mit tenni, aranyosak ezek a a pelyhesek...

Szárítkoznak, alszanak, vakaróznak...aztán indulás valami étel után....és ezt ismételgetik folyamatosan...a végállomás mindig a farönk....
Könnyen teleszaladt 2 kártya...észre se vettem..
Nem tudom mikor hagytam ott őket...szerintem egész nap ment a műsor, de a fények ugye megálljt parancsolnak a mohó fotósnak....
Végezetül 2 videó a nyári lúd fiókák hétköznapjaiból...csak HD

 Hamarosan újabb poszt következik erről az élőhelyről...számomra megunhatatlan....:)

2015. 05. 01.

A víz kiszámíthatatlan...
Mármint a vizes élőhelyen történő fotózás kimenetele az...
Már vagy 3x átpakoltam a leseket egy jobbnak gondolt helyre, de a szárnyasok mindig megtréfáltak.
Mintha éreznék, hogy mikor üres a les, vagy egyáltalán tudnák, hogy az álca mögött egy les lapul...
Azért az nem véletlen, hogy a közeledő libacsalád a lestől 20 méterre átvált a szemközti partra és úgy úszik el mellettem....itt ez  a pillanat látható...

Ugyan akkor számtalan esetben a kócsagok két méteren belülre jönnek és azt senki nem állíthatja ugyebár, hogy a nemes kócsag egy bamba madár lenne....
Minden esetre egy eseménytelen hajnal utáni átcuccolás következtében egy új helyre feküdtem ki...
Szembe fényre van állítva a fotózás irány...meglátjuk hogy alakul...
Hűvösebb van ma reggel, szépen ködösül a vízfelszín. Talán lesz tiszta napkelte is...
Hoppp...megjött egy kócsag...

Látni minden mozdulatán...halászni jött.
A világosság lassan előre tör...persze a madár nem tágít a nádszegélytől....
Kezdenék mérgelődni...miért nem tettem oda az álcát....erre a madár fordul egyet a levegőben és a bal oldalamon landol...uhhh...nagyon közel van, de a legjobb helyen....
Pára, némi ellenfényes derengés, nászruhás madár...perfekt!!!

Szűkös kicsit a komp., cserébe viszont mazsolázni lehet a részletek között...ismét felteszem a kérdést magamnak: van-e szebb madár a nagy kócsagnál a vizes élőhelyeken???...pláne a násztollasnál...
A köd lassan oszlik...megérkeznek a kormoránok és vad halkergetésbe kezdenek....néha fognak is valamit....

Ma végre egészen elém úszik be az egyik...nehéz téma egyébként...félelmetesek azok a kampók...

A reggel további részében a kis vöcskök piszkálják egymást leginkább...sok a kergetőzés, meg a verekedés...néha sikerül nem lemaradni a perpatvarról...:)

Az új pozíció nem lett rossz, bár rögtön kijött pár olyan probléma, ami könnyen elveszi tőle a kedvem..még alszom rá egyet...
.......
.......
A következő héten kimentem....méghozzá délután...máshogy mennek-e a dolgok ilyenkor???
Örömmel tapasztaltam, hogy a kendermagos páros állandó a vízen...ez nagyon jó hír....a fények is jó irányból jönnek...csak üres a víz:)))

A ludak természetesen megint a másik oldalban mozogtak...semmi baj....gyors lesköltöztetés és holnap ott kezdek... Tulajdonképpen azért is lettek ezek az úszó alkalmatosságok ilyenre csinálva, hogy könnyen arrébb húzhassa az ember. Idén sokszor kiderült...nem volt rossz döntés...

......

......

Másnap hajnal.

Tele reménnyel.

A kettes számú lesre jól rálátok...közben megmutatja magát a kendermagos gácsér és egy vízityúk is.

Jönnek a libák...

El sem hiszem, hogy ott kezdik a reggelt...tisztálkodás, reggelizés....10 percig megy a műsor.

Sóvárogva nézem a jeleneteket...sírni volna kedvem...

DE....

A társaság lassan felém csurog...még nem örülök...ilyenkor szoktak átevezni a túlpartra....

DE NEM...most nem...

Huhúúú...lehet fordul a kocka...:)

2 család érkezik...sok kislibával...táplálkozni kezdenek...

Persze a konfliktusok elkerülhetetlenek...

Megy a nyújtózkodás, a tornászgatás...ámulok...

Fantasztikusak ezek a szürke ludak...és csak jönnek, csak jönnek....

Higgadt vagyok...pontosan tudom mit szeretnék lefotózni...figyelek a vízszintre és a ritmusra..

Van azért feszültség, de pont annyi, amitől az ember elméje élesebb, reflexei gyorsabbak...

Nem kapkodok, minden mozdulatom koncentrált...talán ez a rutin????fene se tudja.... 

Csupa nagyszerű jelenet, hajnali fénnyel fűszerezve...7 szűk esztendő után átcsaptunk a másik oldalra...

Annyira lekötnek a libák, hogy a beülőre kimászó cigányrécét alig veszem észre...

A családoknak nem akaródzik távozni...csakúgy, mint a vigyornak az orcámról :)

Hopp...közben megtelt a kártya...reload...

Óriási műsor van...lehet válogatni bőségesen...

Fél órát boldogít a csapat...aztán lassan eltolódik a súlypont...

Szusszannék egyet...

Ismerős madárhang szeli ketté a csendet...

Az optika a beszállóra fordul...billegetőcankó érkezett...

Nem egy partimadaras hely, de a cankó ügyesen elvadászgat a faágról...jól elszórakoztat...

9 körül mászom elő....végre egy erős nap...

Ki kell jönnöm délután is...remélem nemcsak egyszer volt Budán kutyavásár...:)

Folyt.köv.....