2016. december 19., hétfő

2016. 12. 18.

Ebben az időben nem lehet otthon ülni....
Még lesben sem nagyon....
Nem is emlékszem mikor éltem át ilyen zúzmarás időjárást és környezetet...
A levegő hideg...végre tényleg hideg....és totálisan mozdulatlan...így szépen híznak a kristálytüskék az ágvégeken...
Először a Bükk belső területein néztem szét...kerestem a patakokat, zúgókat...itt még nem volt jellemző a fehér táj....

Végül megfogadtam Petőfi sugallatát...irány a puszta...:)
A látvány döbbenetesen szép....
Néma séta közben sóvárogtam bármiféle állat után...
Ebben a miliőben még egy kóbor kutyát is lefényképeznék....
Ma a szokásosnál is többször állok meg...
-5 fok van...a nyugalom leírhatatlan...
Egyik pauzám közben mozgást veszek észre a fehér tengerben...
De jóóóóó...pont erre vágytam...örülök, h nincs közel...ilyen is van :)
A el-eltűnik- kiperdül a fasor mellé...kaját keres...
Közben közelebb értem...ő meg pont kijött...
Lecsavarom a telét...kicsit szöszmötölök a növényekkel...
Egy árok fut a garád belsejében...átnézek a másik oldalára...
Rudi egerészik a jeges réten...nem megyek közelebb...

A koma fogott egy pocokfélét és begaloppozott vele az erdőbe, így ballagtam tovább....
A nyaras végéből újabb patások baktattak elő...csak helyezkednem kellett...
Két anyányi gida a magas fűben keresett esti fekhelyet...
Nem voltak messze, inkább nem abajgattam őket...

Fél szemmel az erdő szélét figyeltem..biztos voltam további őzek feltűnésében...
Így is lett...a rudli a közelben feküdt...

Pont így képzeltem el ezt a délutánt...állatok -ebben a ritkán látható- tájban...
Másnap felmásztam az Egedre...
Felfelé volt zúzmara rendesen...
Először egy kifeküdt rudiba botlottam..elérte a fagyhalál....
Aztán szembe jött a naplemente...
Hááát....leesett az állam...
Ilyenkor érzem, h a fotó sokszor kevés az átélt látványhoz képest...

2016. december 8., csütörtök

2016. 12. 07.

Az elmúlt 2 hétben ültem párszor a lesben..
Voltak izgalmas órák...
Az a 8-10 ölyv folyamatos szórakozást biztosít...csetepaték általában a reggeli és a délutáni órákban vannak...közte inkább csak pózolós falatozás a jellemző...
Ez a fotó iso 2000-en készült, alig volt még fény....jól dolgozik a masina.
Két domináns madár van, legalább is amikor az a kettő megérkezik rögtön elvernek mindenkit, nincs kivétel és általában amúgy is felügyelik az etetőteret...ő az egyik...eléggé vöröses a tolla és mindenkinek neki ugrik...
A másik sötétebb madár, ő csak evés előtt tesz rendet a placcon...
Már tudom, h ha egy fiatalabb, vagy idegen madár jön le enni másodperceken belül jönni fog a vöröses egy kamikaze berepüléssel...
A verekedések továbbra is állandóak...de nagyon figyelni kell, h ne kerüljenek ki a keresőből...
 Sajnos néha elcsúszik a kompozíció és a szárnyvég bánja a dolgot...
Arra kell rájönni, h melyik madár fog  a másik felé ugrani...eléggé lutri...
Videó....
Bejár két világos tollazatú madár mostanában...ez az öregebb...
Szóval van látnivaló...
Mégis a legnagyobb izgalmat az öreg parlagi jelentette....egyik reggel 3 órán keresztül ült fölöttem a fasoron.... sajnos nem jött le...de azért ez jó jel....
Az egyik hajnalon ismét bejött 2 bak egész közelre...
Ez volt az első...
És jött utána az üldöző...számomra ismeretlen volt mindkettő...
.............
.............
A szurdokot is meglátogattam....szépen beindult a jegesedés....
Így ment a fotózás...
És ez a kép...


Egymás mellé tettem egy októberi képpel a vízesést...

Szeretek ebben a kijózanító időben odakint lenni...bármi is legyen a téma....
A helyszínen...
És az eredmény...na ezért nem hiszek a mobilos fotózásban :)


2016. november 24., csütörtök

2016. 11. 19.

Éjszaka közepe van...
Nem árt hamarabb indulni...
Bármi közbe jöhet...
A jól járható utat traktorok tették tönkre és ezzel autóm lámpafényél szembesültem.
A mély nyomvályút ragadós sár kente még marasztalóbbá...
Mit mondjak...volt pár pillanat mikor minden lámpa világított a műszerfalon...
De a vasparipa ismét kihúzott  a csávából...és felmálházva érkeztem a kunyhóhoz...
Hogy miért a teher???
Egy nagyobb üveg érkezett a lesbe, meg ereszt is vittem, na meg a csali és végül a fotóstáska állványostul...
Jól esett letenni a csillagos égbolt alá...
Igen, végre tiszta idő fogadott...pedig ígértek mindent, csak azt nem....
Legalább 20 percet molyoltam, mire minden a helyére került...
Ahogy jön a pirkadat a nagy üveg párásodása rögtön feltűnik...
Sokat kínlódok, de végre nem akadályozza a fotózást...
Szerencsére az ölyvek nem jöttek nagyon korán...Ezek a fények csak 10 percig vannak, vagy addig sem...
Valami nem tetszik neki...elröppen...
Ragadozók tűnnek fel a lucernán, egyre többen...csodálkozom miért nem jönnek...
Aggodalmam elillan... 4 madár érkezik....és máris indul a légi hadviselés.
Nem lehet megunni ezeket a momentumokat...van még jócskán jelenet, amit szeretnék rögzíteni....
A műsor szokásos mederben halad...sok a balhé...
Nyolc óra körül érkezik meg a fény a les elé...
Addigra már a lényeges dolgok eldőltek, csak kisebb súrlódások maradtak...


A múltkori 9 ölyvből ma 5 jelentkezett...nincs hideg, inkább pockoznak...
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez egy család...2 öreg és a fiatalok...
Mikor az utolsó is tele ette magát kiürül a látótér...
Talán el is szenderedek...
Kedves hang ébreszt...hollók nézelődnek előttem...ketten...de jó, még nem voltak eddig...
Valami nem tetszik nekik, elmennek...
Kis idő múlva  riadalom bontakozik ki a mezőn...valami nagyobb madár siklik felém....
Fiatal réti érkezik...és rövid nézelődés után lejön kajálni...
 A legjobb helyen landol és máris lépdel felém....
Hihetetlen, h előbb még egy kis pont volt a magasban, most meg itt imbolyog előttem a délelőtti napsütésben...
Második tollruhásnak nézem őt is, de egyértelműen nem a múltkori madár...
Érdekes jelenet játszódik le, ugyanis megijed a tükörképétől...kétszer is odébb libben...
 De nagy úr az éhség....
A "másik" sas továbbra is ijesztget...
A déli napállás nem a legjobb, de  a les tájolásánál erre is gondoltam...mindig van olyan pillanat, h a megvilágítás elfogadható lehet ezekben az órákban is.
Közben negyedjére is visszatér....azokon  a szárnyakon mindig megdöbbenek...
A sasok félénk gyávasága legendás...amit ez a példány erősen alátámaszt...
Föl-fölröppen a nagy bizonytalanságában...aminek hihetetlenül örülök :)
Mert lehet ilyeneket fotózni...
Ez egy picit hidegebb feldolgozás, csakhogy ne legyen teljesen egyforma.....
Addig ügyeskedett, h megkaparintott egy nagyobb darab falatot és máris husssss egy biztonságosabb helyre....
Örömöm csak fokozódott, mikor az öreg parlagi egy félkör után felült a fasorra, majdnem a les mögé...erősen előre hajolva láttam is a lesből...
Valamint egy újabb réti gallyazott a nyárfákra...mi lesz itt még....
Sajnos gyorsan lehervadt a vigyor a képemről....
Sasok helyett egy terepjáró érkezett és mindent szétzavart egy pillanat alatt...
De végül is nem bánom...kis lépésekkel édesebb a siker felé vezető úton haladni :)