2017. 08. 01-08. 10.

Gyűlnek a tapasztalatok, rétegződnek az élmények...
Belegondoltam mennyi órát töltöttem már az őznász megfigyelésével, dokumentálásával...
A hívóévek gyarapodásának számával egyre dörzsöltebbé válik az ember, egyre inkább ráérez a dolog szépségére és mélységére. Ki szoktam tűzni valamit július végén...valami célt, valami megvalósítandó feladatot, jól csengő vágyat...aztán hogy mi valósul meg belőle???
Az, hogy a nyár legforróbb napjai voltak üzekedéskor nem ígért bakdömpinget....éppen ezért kinéztem egy barátságos helyet...nagy lucernatábla, szélén árok, kukorica és napraforgó...
A határ azon szeglete, ahová a traktoros is ritkán megy ki...
Ide jártam ki leginkább....ide és ennek környékére...
Megnéztem más, jól bevált területet is és számos érdekes dolgot tapasztaltam és persze fotóztam...
Kicsit felhagyok a lineáris történetmeséléssel...
Inkább sorra veszem azokat a képeket, amikről van írnivalóm...talán így érdekesebb lesz ez a bejegyzés...
Először arról az ígéretes bakról pár szót, ami a lucerna birtokosa...
Rendszerint fél 8 után jelent meg...komótosan kiváltott a kukoricából és meg sem állt a lucerna közepéig...ott kezdett el falatozni...Több alkalommal jutottam a közelébe, de óvatos viselkedése megakadályozta akár csak egy habituskép készítését is. Egyik este eltaláltam kiváltásának helyét...
Bála mellé lapulva vártam míg mellém ér...az ellenfény szépen körbeölelte ezt a gyönyörű bakot...

Később ez a bak  suta mellé szegődött...
A lucernát nem hagyta ott, nekem kellett variálni, h látszódjon valami belőlük a fotón...
A szeles naplemente érdekes háteret produkált.

...............
...............
Zivatarok téptek bele a nagy forróságba, de ez nem szegte kedvem...
Egyik délután erre értem ki...másodjára fotóztam ilyet...úgy tűnik a magyar tornádó-folyosó az otthonom...:)

Persze az őzek ugyanúgy szaladoztak...
A tuba végül nem érte el a földfelszínt....de azért hagyott egy "kellemes emléket"..

Úgy látszik minden évben újjá kell építeni a szalakótás lesem...
Ezen a napon tarló mellett kezdtem hívni....fiatal sutahanggal operáltam...
Semmi sem mozdult a rekkenő hőségben...jó volt a helyem, adtam még időt a lusta bakoknak.
100 méterre szemből őzvörös töri meg a sárgászöld napraforgót...
A bak elindul a forró tarlón...sétál, tartja az irányt...
Árokszélen lapulok, szél keresztbe fúj. Mikor közelre ért már nem hívtam,  szépen elsétált mellettem..
A fülét valami széthasította...különös ismertetőjegy....

.............
.............
Volt egy gazcsík...valahogy lábon maradt...sokat nézelődtem arra...
Már mindenfelé párosával voltak az őzek...gidát fújtam ekkor.

Ismertem ezt a bakot...
Láttam már itt párszor...most előjött...jól megnézett, majd visszament...

.......
.......
Számos estben nyugati szél volt...a Nap felől fújt....ellenfényes fotózásokat terveztem.
Nem könnyű így, pláne nagytelével, cserkelve....
Egyik este gidára suta jött ki...én meg hasaltam a felperzselt gyepen...
Nem gondoltam volna, h nem vesz észre...

......
......
Egyszer egy különleges bak is megtisztelt...a kép gyenge, de felénk ritkán látok torzat, ezért megmutatom....

........
........
A következő képen egy suta van....
A gyepen vettem észre őt és tőle 50 méterre egy bakot...
Természetesen ráhívtam a bakra....meglepetésemre a suta jött be...nagyon közelre.

Technikailag is érdekes a kép, ugyanis 20:40- kor készült,  szürkületben...
5d3, 1/30-ad , f/2,8, iso 1600,  kézből...egész jó a rajzolat :)

......
......
Volt, h hívásra bak érkezett és ahogy csörtetett át a napraforgón sutát ugrasztott fel, amiről addig nem volt tudomásom...furcsa látvány ellenfényben a papilomás őz...

........
........
A nász leghevesebb napján volt, h 4 felől érkeztek a bakok a vágyakozó hangra...
Érdekes, h bizonyos területeken előkerültek olyan bakok, amiket addig nem ismertem...

Egy alkalommal már szinte sötétben bejött egy gyenge hatos....
Másnap visszamentem rá, ugyanúgy beugrott...

......
......
Aztán...
Hajnali hívásból ballagtam hazafelé...
Egy kis bakot követtem...
Már majdnem elérte az árkot, ami mellett műút dübörög.
Hasra vágtam magam és meghívtam....
A kis bak vissza se fordult, ellenben erősen fülelt az árok felé...és úgy elviharzott, h talán még most is fut...először nem értettem, de aztán minden világos lett....egy nagyon impozáns hím lépdelt elém.

......
.......
A végét járta már az üzekedés, mégis volt értelme kimenni ezekben a napokban is....
Nagy bak lakhelyére igyekeztem esténként....
Sutát terelgetett, én meg hol innen, hol onnan közelítettem őket...fújtam mindent, de alkalmi társa nagyon rafinált volt...

Egy alkalommal tudtam elcsalni a matrónától...ennek is örültem...

A számágak döbbenetesek....

Az utolsó alkalommal szokásos időben foglaltam el rejtekem...
A légy szárnya se rebbent, üres volt minden.
Napnyugta után jelent meg a suta...egyedül...

Vége...de nagyon jó volt idén is a játék...

2017. 07. 16.-07.28.

Azon kapom magam, h egy csomó fotós napról még nem is emlékeztem meg és már üzekedésben járunk...
Elöljáróban annyit, h sokat mentem ki júliusban, így a környező bakokat meg tudtam figyelni. Kerestem egy jó helyet, ahol a modern kultúra mellett gyepek és vadvirágos rétek is vannak. Leskelődtem, üldögéltem és feltérképeztem a patások mozgását.
Érdekes módon üzekedést már egész hamar(hónap közepén)tapasztaltam, de ez korántsem jelenti azt, h ugrik is a bak, amikor én szeretném.
Nem is mentem ki hajnalokon, inkább az esti órákra koncentráltam. Ez a gyakorlatban fél 7 körüli kezdést és kilenc körüli befejezést jelentett. Jól éreztem magam ezeken a balzsamos nyárestéken.
Nagy csönd a határban, millió rovar táncol az ellenfényben, növendékfecskék tömegesen cikáznak a kaszálórétek fölött, seregélyhad húz a nádas felé...én meg egy bála mellé ülve, vagy árnyas bokor tövében várom az őzek kilépését a napraforgó-kukorica adta biztonságból.
Ezekből a fotós napokból emelek most ki néhány jelenetet.
............
............
Egy erdősáv mellett sétálok...
Fiatal suta lép ki elém, nyomában vörös bakkal...
Lalapulok gyorsan és várok...a bak felém legel, nem fújok semmit...

Jól megnézett és ahogy jött, úgy legelt vissza az erdősávig...a sutára rá se hederített.
Átlépek a fasor másik oldalára...fiatal bak téblábol a tarlón...ráhívok...lépdel pár tétovát a hang felé, de tele a gatyája, nem is piszkálom tovább.

Július 17-én járunk.
Nagy gyepen cserkelek...
Őzek lépnek elő mindenfelől...várok, h mi történik....erre a távolban rohanó párosra leszek figyelmes...

Hohó...hajtja a bak a sutát és pontosan felém...
Egész jó távolságban húznak el mellettem...nagy élmény volt.

A rét túlsó felén egy másik páros jelenik meg.
Bálák takarásában megközelítem őket.
Látszik, h a sutát még nem érdekli a bak, de az már a közelében marad.
A suta lefekszik én meg ráhívok a bakra...szépen be is jön, bár látom rajta, h inkább kíváncsi, mintsem elborult...

A következő helyemre már napnyugta után értem.
Pár halk strófa után kölyökbak óvatoskodik elő a kukoricából.
600-zal vágatlanul tudok portrézni...

Másnap magamhoz édesgetek egy növendékrókát...

Majd átsétálok egy nagy tábla lucerna mellé...fotóztam itt nagy bakot anno...mindig elöntenek az emlékek ilyenkor. Pár napja, óvatlanul érkeztem és már kint volt egy bak, amit így elzavartam.
Nem tudtam jól megnézni, de annyi bizonyos, h mutatós példány.
Befészkelem magam a gazba és várok.
Tudom, h jönni fog...úgyis végigjárja a területét...
20:30-kor érkezett...

Jár erre a táblára egy jóval öregebb agancsos...
Óvatosan közlekedik és a szürkület jó barátja. Őt is megvártam..
Ez egy igen koros bak, úgy gondolom..

Azóta kijött kicsit korábban is, meg máshol is találkoztunk de a véleményem nem változott azóta sem. Vén róka...

Volt, h majdnem nekem repült egy barna rétihéja...

Július 22-én ismét heves szerelmi kergetőzésnek lettem tanúja...
Most próbáltam a mozgás dinamikáját  megragadni...
Érdekes ez a felemás bak... a második a területen...

Voltam más területeken is...csupa jó helyen...mégis alig volt mozgás.
Egyszer ugrott be egy fiatal, de inkább meglepett volt ő is...szerintem csak szimplán felébresztettem...

Viszont mutatok egy igazi kölyökbakot, bizony ő még barkában volt...

Folyt. köv...
Ez kb a történések fele volt...
Lesz még szó a nagy bakról és egyéb érdekességekről...érdemes lesz visszanézni valamikor.